A 4-es metró zaj- és rezgés-károsultjainak
levelezőlistájáról érkezett levél
…
feladó:
Sz….B….. <sz……@yahoo.de>
címzett:
LAKSZ-Lakóközösségi-Szervezetek-Szövetsége <lakszcsoport@gmail.com>;
<cs@gmail.com>;
M4=Zs…… <zs….@t-email.hu>
dátum: 2015. november 23. 13:21
tárgy:
érdekes olvasmány de sajnos csak kártérítési perben van értelme
"Ha az ingatlan tulajdonosa
elfogadja, hogy melyik az az építési mód, ami a környék lakosságának csak a
szükséges zavarást okozza, és ennek megvalósítását vállalja, később nem
hivatkozhat alappal arra, hogy a megállapodástól eltérő építési mód
alkalmazásával létrejött felépítmény sem valósít meg szükségtelen
zavarást."
"Az elkerülhető zaj utólag sem
igazolható, avagy az előzetes megállapodás mindvégig köti az építtetőt"
Itt egyértelmű párhuzamot látok aközött,
hogy az érdekvédők javaslatára belekerült a 2004-es vasúthatósági engedélybe a
minimum 13 méteres takarás, amit aztán, főként gazdaságossági okokra hivatkozva
lecsökkentettek X méterre.
Üdvözlettel, B. Sz….
|
|||||||
|
|
|
|
|
|
||
Ha az ingatlan tulajdonosa elfogadja,
hogy melyik az az építési mód, ami a környék lakosságának csak a szükséges
zavarást okozza, és ennek megvalósítását...
|
|||||||
Válasz:
feladó:
LAKSZ <lakszcsoport@gmail.com>
címzett:
Sz….B….. <sz……@yahoo.de>
másolatot
kap: ……..
dátum:
2015. november 24. 9:02
tárgy:
Re: érdekes olvasmány de sajnos csak kártérítési perben van értelme
Kedves Sz……!
Álláspontom szerint a helyzet még ennél is súlyosabb, mert az építő
(beruházó, a magyar állam, a fővárosi önkormányzat) a négyes metró nyomvonalán
lévő telekingatlanoknak (telkes épületingatlanoknak) nem volt a tulajdonosa.
a., A föld méhének kincsei a magyar
államot illeti meg, de ez csak a kitermelési jogosultságot biztosítja számára
(mellesleg a környezeti hatástanulmányban leírtak szerint, a nyomvonal
földrétegeiben "kitermelhető" ásványi vagyon nincs), mindemellett a
tevékenység célja nem a "föld méhének kincsei" kitermelése volt,
hanem egy építkezés, azaz nem "kitermeltek", hanem
"beépítettek".
b., Az ingatlan-nyilvántartás nem
tartalmazott olyan bejegyzéseket, amely a tulajdonosok terheként építési jogot
biztosított volna bárkinek a telekingatlanok földterületének mélyebb
rétegeiben, azaz a telkes lakóházingatlanok alatt. (Kisajátítási eljárásokat
nem folytattak le.)
c., A telekingatlanokra korábban épített
lakóépületek nem létezhetnek az épületek tömegét tartó földtámaszok nélkül, így
az épületek terhelési kúpjaiként ábrázolható (számítható) földtámaszok a
lakóépületek elválaszthatatlan részei. A 4-es metró megépített alagútjai sok
lakóépület esetében e földtámaszokba hatoltak, így ezekben az esetekben a
meglévő lakóépületek szerkezeti egységét (stabilitását) a tulajdonosok
hozzájárulása (adott esetben tudomása) nélkül megbontották. Ennek ellenére,
érintettekként a 4-es metróra kiadott létesítési engedélyt számukra nem küldték
meg, azt ügyfélként nem véleményezhették, kifogásokat nem tehettek és (az
engedély ismerete hiányában) nem fellebbezhették meg. A jogorvoslati
lehetőségtől e tulajdonosokat megfosztották.
d., A telekingatlanokra korábban épített
lakóépületeket annak tudatában tervezték és építették meg, hogy az épületek
tömegét az épületek alatti földtámaszok stabilan tartják, így az épületek
alapjait és tartószerkezeti részeit erre alapozva tervezték és építették.
Szinte bizonyos, hogy ezen épületek többségének alapjai sávos kialakításúak,
anyagában pedig föld és zsaluzat közé öntött úsztatott beton, esetleg (elvétve)
faragott kövekből rakott sávos kőalap. Ezekben a betonsávokban vasalással
történő szerkezeterősítés nem lelhető fel, adott esetben a pincefödémek
részeként elhelyezett vasbeton gerendázat elmozdulására ható erők kiváltására sem.
f., A telekingatlanokra korábban épített
lakóépületeket úgy tervezték, hogy a talaj (az alapok) irányából érkező
folyamatos zaj és rezgés elleni szigetelést (tompítást jelentő anyagokat) nem
építettek be.
Mindenesetre a hivatkozott írás érdekes,
de - úgy gondolom - kizárólag anyagi kártérítéssel (az eredeti zajmentes
állapot visszaállítása nélkül) senki nem lenne elégedett.
Üdvözlettel
(it)
... és a bíróság >
"Az elsőfokú bíróság az alperest az igazságügyi szakvélemény alapján kártérítés fizetésére kötelezte."
"Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az ítélőtábla a döntésével és annak jogi indokaival is egyetért, ..."
(Forrás: „Szükségtelen zavarás építkezéssel”, Ügyvédvilág.hu - 2015. 11. 11. 9:00)