2 millió ember könnyezésre kötelezve ...

A „Cég” tévedésből parlagfüvet vetett?

A Főváros 2011. július 4-én kezdte el a parlagfű irtásával kapcsolatos ellenőrzési határszemléit, amelyen a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület aktivistái is részt vettek

Az egyik ilyen határszemle célterülete a Budapest, XVII. kerület Tarcsai út és környéke volt, ahol - hatalmas táblákban - a napraforgó helyett „parlagfű erdőkkel” szembesültek, mintha a tulajdonos (állítólagosan az AGRICOLOR Kft, a helyszíni jegyzőkönyv szerint az ügyvezető: Zombor József) a napraforgó helyett

„tévedésből” parlagfűvel vetette volna be

a területet.

Sajnos ezen a 15 hektáros területen a gazdálkodási „tévedés” már évek óta tart. Bár már idén is lejárt a parlagfűmentesítési határidő, 2011. július 22-én még mindig

„lábon áll a cég parlagfű-termése”,

a mai napig nem kaszáltatta le (kapáltatta ki) az allergén gyomot.

(Foto: Balázs Márton)

Persze az is lehet, hogy a cég évek óta abban reménykedett, hogy a területet átívelő elektromos távvezeték olyan hatással lesz a „veteményre”, hogy „parlagfű-táblán” a napraforgó majd kiöli az allergén növényeket.

A csatolt képek azt mutatják, hogy a földhasználó „csodavárása” megint nem sikerült, de mi meg nem csodálkoznánk azon, ha – a gyógyszerszámláik ellentételezéséül - a XVII. kerület Tarcsai út környékének

allergiás tünetekben szenvedő lakói kártérítésért beperelnék

a termőföld használóját.

(Foto: Balázs Márton)

Amikor a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnöke az EchoTV hiradójának munkatársaival 2011. július 24-én - közvetlenül a virágzási időszak előtt - újból megtekintette a Rákoscsaba Újtelep és a főváros határában (a Tarcsai út mellett) az egyesület által másfél hónapja felfedezett 15 hektáros parlagfüves napraforgó táblát és azt kellett megállapítani, hogy földhasználó nem végezte el a gyomtalanítást. Igaz, hogy a július 4-ei határszemlén a cég ügyvezetője azt is nyilatkozta, hogy szívesebben kifizeti a bírságot, mintsem elvégezze a gyomtalanítást.

Az Egyesület elnöke, dr Juhászné Halász Judit – a jogalkotóknak és a lehetséges fórumokon - már több éve elmondja, hogy (sajnos) a bírság megfizetése nem enyhíti a cca. 2 millió allergiás ember tüneteit, amelyeket az augusztus-szeptember hónapokban a levegőbe jutott pollenek okoznak.

Az is egyértelmű, hogy a 2 millió embernek ezekben a hónapokban min. 2-3 ezer Ft. gyógyszerköltsége keletkezik, amelyet kénytelenek megfizetni a gyomtalanítást mellőzők miatt.

A gyógyszerekre kifizetett többletköltség 

összege 4-6 milliárd Ft.

Az ország veszteségéhez számolható még a betegek munkából és a termelésből kiesett munkaideje és az orvosok munkaórái, és a kellemetlenség elviselésének kényszerét még nem is említettük. A számok egyértelműen mutatják, hogy az évente beszedett 2-300 millió Ft bírság csak töredékét jelenti a veszteségnek.

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. évben cca. 1 milliárd Ft összeget fordít a mentesítésre, az irtásra és a prevencióra, az önkormányzatoknak a parlagfűvel kapcsolatos intézkedésekre. Sajnos ebből az 1 milliárdos keretből az intenzív országos ellenőrzésre már nem futja.

Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület továbbra is várja a parlagfüves területek bejelentését a +36-80-204-355 zöldszámon és az info@pme.hu elektronikus címen.

Tájékoztatás a növényvédelmi bírságról

Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összege tizenötmillió forint, legkisebb összege tizenötezer forint. A bírság ismételten is kiszabható. A bírságot az azt kiszabó határozat közlésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére az állami adóhatóság gondoskodik.A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása rendelhető el. A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni, amely annak saját bevétele.

Belterületen kiszabható bírság összege:

fertőzött terület	-tól - ig
0-50 m2-ig	15.000 Ft
50-100 m2-ig	15.000-50.000 Ft
100-200 m2-ig	50.000-100.000 Ft
200 m2-1 ha-ig	100.000-750.000 Ft
1 ha-tól	750.000-5.000.000 Ft

Külterületen kiszabható bírság összege:

fertőzött terület	-tól - ig
0-1 ha-ig	15.000-50.000 Ft
1-5 ha-ig	50.000-150.000 Ft
5-10 ha-ig	150.000-225.000 Ft
10-30 ha-ig	225.000-1.000.000 Ft
30-50 ha-ig	1.000.000-2.000.000 Ft
50-100 ha-ig	2.000.000-3.750. 000 Ft
100 ha-tól	3.750.000-5.000.000 Ft

 Információk:

- A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának részletes eljárási szabályait a  221/2008. (VIII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza.

- A közérdekű védekezést külterületen a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, belterületen a települési önkormányzat (fővárosi kerület) jegyzője rendeli el.

- A helyszíni ellenőrzést külterületen az ingatlanügyi hatóság, belterületen a jegyző végzi. A jogszabály emellett rendelkezik a költségek megállapításáról is

Kapcsolódó hivatkozások:

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/376129

http://www.rtlklub.hu/video/135845

=========

Mérgező vegyületek a budapesti ivóvízben (is) ...

Többszörösen (meg-)fizetünk az ivóvízért ...

Drága árat fizetünk a (Demszky-kabinet által - lakossági hozzájárulás nélkül - privatizált közműrendszer és vízszolgáltató cég által biztosított) vízért. Drága, mert egyrészt a töredékáron megszerzett budapesti közösségi (volt) közvagyon monopolhelyzetet, míg az akkori fővárosi vezetés eltúlzott nagyságú díjmértéket biztosított (és biztosít) az új tulajdonosoknak anélkül, hogy a budapesti vízszolgáltatási rendszer értékéhez viszonyítottan lényeges nagyságú tőkét fektettek volna be a vízszolgáltatásba, másrészt az ivóvízmintákban kimutatott  rákkeltő  és a hormonrendszert károsító acetoklór (és még sok más veszélyes vegyületmaradvány) az egészségünket veszélyezteti. Mindennek a budapesti társasházi lakóközösségek többszörösen "megisszák a levét". Megisszák most, amikor a díjakat fizetik, és megisszák később, amikor a lakóknál esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés gyógykezelését kell megfizetniük.

(Fotó: Környezetbarát - hulladékból termék)


A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség megbízásából (2011. májusban) az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete megvizsgálta a - többek között - Budapesten vett vízmintákat. A laboratórium  vegyelemzése  megállapította, hogy a "két májusvégi budapesti ivóvízminta jelentősen a határérték fölött tartalmazott gyomirtásra használt acetoklórt, az egyikben literenként 221, a másikban 173 nanogramm volt a mért érték a megengedett 100 nanogramm. helyett."

A köz(?)-szolgáltatók a Magyar Energia Hivatallal a folyamatos szolgáltatói ellenőrzést biztosító "okos mérés" rendszer bevezetését tervezik (már készítik elő!!!), de arra (úgy tűnik "szegényeknek") nincs elég forrásuk, hogy hathatós monitorozást vezessenek be. 
A budapesti (és vélhetőleg a vidéki) társasházi lakóközösségek azon kívül, hogy nem akarnak folyamatosan ellenőrzött "Szép Új Világot", joggal várhatnák el egyrészt a környezet-egészségügyi hatóságoktól, hogy a szolgáltatóknak ne engedjék meg, hogy az ivóvíz káros vegyi anyagokat is tartalmazzon (és a persze a bírságokat sem lenne szabad átterhelni a fogyasztókra, ahogy ez a szennyvíz esetében jelenleg is fennáll, mert a "környezetterhelési díjat is átterhelik ahelyett, hogy azt a szolgáltató a nyereségéből, az extraprofitjából fedezné), másrészt a vízszolgáltatónak (a folyamatos napi vegyelemzés mellett) a budapesti gerincvezetékeibe automatikus "elemző-figyelő" berendezéseket kellene beépíteni.


A Levegő Munkacsoport által megrendelt (MTA NKI) laboratóriumi elemzése eredményeire egyes hírműsorokban úgy hivatkoznak, hogy az ilyen víz fogyasztásakor az csak az egyes vegyületekre vonatkozó egészségügyi határérték többszörösének előfordulása esetén okoz közvetlen veszélyt  a lakosságra. 
Az ilyen hírműsori álláspont hangsúlyozása egyértelműen a szolgáltató pénzügyi érdekeit szolgálják és a lakosságot is megtéveszti, ugyanis az egészségügyi határérték pont azért annyi, amennyit a hatóságok az egyes vegyi anyagok esetében erre megállapítanak, mert csak a határérték alatti mennyiség az, ahol a káros hatások bekövetkezésének kockázata még alacsony.


Emlékezhetünk, hogy - nem is olyan régen - a  "vörösiszap-katasztrófa"  idején a gyár képviselői és egyes megvett szakértők azt is vitatták, hogy a lúgos vörösiszap-áradat az egészségre ártalmas lenne. Sajnos (némi cinizmussal) elmondhatjuk, hogy ez annyiban igaz, hogy azok esetében, akik meghaltak az áradatban, azoknak az "életére volt ártalmas".


Ezért nem árt feltenni a kérdést; Miért is kell Magyarországon a hatóságoknak mindig megvárni a katasztrófa bekövetkezését?

Kinek az érdeke diktálja ezt?

Köszönjük, nem kell több pizza ...

A pizza és az okos mérés

A Magyar Energia Hivatal és a szolgáltatók 2011-től tervezik bevezetni a folyamatos ellenőrzést biztosító "okos mérést", amivel információt kapnak a személyes adatok körébe tartozó fogyasztási szokásainkról, energia-felhasználásunkról és – kényük-kedvük szerint - bármikor lezárhatják vagy korlátozhatják a szolgáltatást.

Most az alábbi  videón   láthatjuk, hogy merre tartunk …

Ha nem szeretné, hogy a személyes életének körülményeiről folyamatosan értesüljenek, az csatlakozzon a csoporthoz.

Nem akarunk folyamatosan ellenőrzött "Szép Új Világ"-ot!!!

http://www.facebook.com/group.php?gid=106321186086243

Parlagfű határszemle a fővárosban

Hétfőn kezdődik a fővárosban a hivatalos parlagfű határszemle

Időpontok:

2011. július 4-én  ( hétfőn ) 14 óra,

2011. július 7-én (csütörtökön) 12 óra.

A Főváros hétfőn (2011. július 4-én) kezdi el a parlagfű határszemléit, amelyen - a határszemle mellett - a hatóság képviselői bemutatják a fővárosi parlagfű-mentesítés munkáját is a döntéshozó politikusoknak és az érdeklődőknek.

A bejáráson parlamenti képviselők, a kormányhivatal, a minisztérium és a földhivatal növényvédelmi vezetői és munkatársai vesznek részt. Meghívást kapott a körzeti földhivatal növényvédelmi vezetője, a XVII. ker. polgármestere és az önkormányzati képviselők, a sajtó munkatársai, valamint az "Allergia és Parlagfű Kerekasztal" tagjai

A határszemlék alatt az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata munkatársai megmérik a levegőben lévő parlagfű pollen koncentrációját is.  

A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület meghív minden érdeklődőt, önkéntesen tenni vágyót, helybelieket és a pollenallergiával érintetteket, hogy vegyen részt a parlagfű határszemlén.

Találkozás:

Július 4-én 14 óra: a 198-as busz rákoscsabai végállomásánál  (XVII. Tarcsai út),

Július 7-én 12 óra: az Országgyűlési Képviselői Irodaház (V. Széchenyi rakpart 17.) előtt. 

A programok időtartama : 1 - 2 óra között.

Előzetes bejelentkezés: a +36-20-942-8265 vagy a +36-30-470-9410 telefonszámon.

Szervező: a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület. 

Zöldvonal: +36-80-204-355.

A szervezők maszkot, kesztyűt és szerszámokat biztosítanak és frissítőről is gondoskodnak

A megközelítés és a helyszín a térképen látható. A bejáráshoz kacsolódó akciót felszerelésekkel a helyi Piac téren fellelhető Mezőgazdasági Bolt támogatja.

Fontos-e számunkra a jövő generáció élete?

   Vannak-e gyerekei, unokái és lesznek-e még

 dédunokái a jogalakotóknak?

   Az minden jó érzésú ember számára egyértelmű, hogy a jövő generáció környezeti feltételeinek biztosítása a ma élők kötelezettsége. A cca. három éves gyakorlati tapasztalat alapján, az is világos, hogy ezt pedig csak a környezeti érdekek elsődlegességével és önálló, kiterjesztett jogosultságokkal és hatáskörrel rendelkező jövő nemzedékeinek országgyűlési biztosi intézményével lehet.

   Az utóbbi napok történései és jogalkotási törekvései arra utalnak, hogy a földrészeken átívelő gazdasági- és pénzhatalmak a magyarországi beruházásaikat (gyakorlatilag) már a környezeti szempontok mellőzésével tehetik meg, így itt is jelentős extraprofitot érhetnek le, mint a "harmadik világ" kisemmizett országaiban.

   A jövő nemzedékeinek országgyűlési biztosa /JNO/ önálló intézménye megszűnik és az általános ombudsmani jogosultságok és hatáskörök is korlátozottak lesznek ahelyett, hogy a JNO biztos eddigi önállósága és hatásköre megmaradna és (elvárhatóan) kiegészítenék a jogait egy általános felfüggesztési hatáskörrel mindazon esetekben, ahol a fontos környezeti érdekek lényeges sérülésének gyanúja felmerül. 

   Más megfogalmazásban, az emberek az egészséges lakókörnyezetük védelmében, illetve az ezt veszélyeztető ügyekben azt várják el ettől az országgyűlés biztostól, hogy a környezetkárosító (lásd: kolontári vörös iszap) és/vagy környezetveszélyeztető ügyekben azonnal függessze fel az ilyen tevékenységek végrehajtását mindaddig, amíg bíróság nem dönt az adott tevékenység környezeti megítéléséről.

   Mondhatjuk ezt a társadalom összesített igényének is függetlenül attól, hogy kinek milyen vagy van-e egyáltalán valamilyen egyéni pártpolitikai elkötelezettsége. 

   A jelenleg még hatáskörrel rendelkező jövő nemzedékeinek országgyűlési biztosa, Dr. Fülöp Sándor az alábbi hivatkozással megjelölt riportban nyilatkozik az eddigi eredményekről és a környezeti ügyekben bekövetkezni látszó jelentős visszalépésről.

   Arra azért kíváncsiak lennénk, mit mondanának a jogalkotók a dédunokáiknak, amikor nem lesz majd számukra elég ivóvíz és a savas eső elől a földfelszín alá kell menekülniük, amikor a Napnak a fénye nem, csak a káros sugárzása jut át a Földet övező légrétegen, s levegőt is csak szűrőmaszkon át vehetnek. Szóval mit mondanának tisztelt jogalkotók?