TTIP, de Magyarországnak mi ebben a szuper?

TTIP, de Magyarországnak mi ebben a szuper?

Orosz Mártának a HVG oldalain megjelent 2015. október 26.-ai 

„A külügy sincs elszállva a szupermegállapodástól” című írásához”

(http://hvg.hu/itthon/20151026_A_kulugy_sincs_elszallva_a_szupermegallap)

Érdekes híradás jelent meg a HVG elektronikus szerkesztőségi oldalain egy - az USA és az EU közötti tervezett szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó - „kiszivárogtatott külügyminisztériumi háttéranyag”-ról, amely a magyar állampolgárok érdekeinek védelmét (védhetőségét) igencsak befolyásolhatja.

A KüKüm (Külgazdasági- és Külügyminisztérium) hivatkozott (de nyilvánosságra nem hozott) háttéranyaga szerint: Nincs reális veszély, hogy a TTIP (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség) a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét veszélyeztesse, mert ennek tárgyalására az Európai Bizottságnak nincs hatásköre, másrészt az Alaptörvény előírja a GMO-mentességet, azaz „értelemszerűen nem támogatnánk egy olyan megállapodás megkötését, mely az Alaptörvény e rendelkezésének módosítását igényelné“.

Mindez azonban nem zárja ki - a későbbi időszakban - az Alaptörvény esetleges (kényszerű) módosítását, de azt sem, hogy az Európai Bizottság mégis tárgyaljon erről, mert a közös kereskedelempolitika az Európai Bizottság hatásköre. Az pedig már megtapasztalt tény, hogy – a jelenlegi uniós döntéshozói rendszerben - az Európai Bizottság ott és akkor „vezeti orránál fogva” bármelyik tagországot, amikor ez (akár a bizottsági képviselők és az uniós bürokrácia személyes) érdekében áll.

Az írásban felvetettek közül, legalább ekkora probléma a közszolgáltatások piaci liberalizációja, amellyel a magyar lakosság – vélelmezhetően – ismét olyan hátrányos helyzetbe kerülhetne, mint amelyet a magyar közszolgáltató cégek korábbi elkótyavetyélése okozott. Az pedig már mindenki számára világos kell legyen, hogy az ivóvízbázishoz való hozzáférés és az erre épülő szolgáltatás a III. évezred folyamatosan és hatványozottan növekvő értékű vagyoneleme, amely a jövőben meghatározza egy-egy állam világgazdasági potenciálját.

A külügyminisztériumi háttéranyag azon meglátása, hogy TTIP a magyar munkavállalók számára is könnyebb lehetőséget nyújtana az USA-ban történő munkavállalásra mindaddig nem fogható fel kedvező feltételként, amíg a Magyarországon ingyenesen és/vagy állami támogatással képzett „szürke állomány” külhoni munkavállalására (vagy kivándorlására) vonatkozóan a képzési költségek – jövedelemadó jelleggel történő - „visszafizetése az adott képző intézetek felé” nem rendezett.

A jelenkori magas képzettséggel rendelkezők többsége az államtól (vagyis az állampolgároktól) egy „le nem írt” szerződéssel jelentős mértékű hitelt kapott arra, hogy a képzettségekből eredő tudásával szerzett jövedelméből az ország gazdagodását gyarapítsa.

Azaz másként fogalmazva, e magasan képzettek megszerzett tudása az állampolgárok közös „befektetése”, amelyet nem lehet egy TTIP-szerű (titkosan és globális tőkecsoportok érdekei szerint megfogalmazásra kerülő) egyezménnyel a magyar állampolgároktól, mint „szürke állomány fejlesztő befektetőktől” – ellentételezés nélkül elvenni.

A globális hatókörű tőkecsoportok érdekeltségét mutatja és egyáltalán nem fogadható el, hogy a TTIP hatálya - a beruházásvédelem területén belül - a külföldi beruházók és államok közötti speciális vitarendezési eljárásra (ISDS) is kiterjedjen.

Ezzel egyébként egy-egy globális hatókörrel és jelentős tőkével rendelkező befektetői csoport „közép-európai országokat juttathat csődbe” és/vagy „tüntethet el a XXI. század gyarmatosítási módszerével” és „süllyesztheti le a nemzetek polgárait a multikulturális és hontalan bérrabszolgák közé”.

Béke porainkra ...

Ignéczi Tibor

LAKSZ

2015.10.27.