A 4-es metró zaj- és rezgés-károsultjainak levelezőlistájáról érkezett levél …

A 4-es metró zaj- és rezgés-károsultjainak 

levelezőlistájáról érkezett levél …

feladó: Sz….B….. <sz……@yahoo.de>

címzett: LAKSZ-Lakóközösségi-Szervezetek-Szövetsége <lakszcsoport@gmail.com>;

<cs@gmail.com>; M4=Zs…… <zs….@t-email.hu>

dátum: 2015. november 23. 13:21

tárgy: érdekes olvasmány de sajnos csak kártérítési perben van értelme

"Ha az ingatlan tulajdonosa elfogadja, hogy melyik az az építési mód, ami a környék lakosságának csak a szükséges zavarást okozza, és ennek megvalósítását vállalja, később nem hivatkozhat alappal arra, hogy a megállapodástól eltérő építési mód alkalmazásával létrejött felépítmény sem valósít meg szükségtelen zavarást."

"Az elkerülhető zaj utólag sem igazolható, avagy az előzetes megállapodás mindvégig köti az építtetőt"

Itt egyértelmű párhuzamot látok aközött, hogy az érdekvédők javaslatára belekerült a 2004-es vasúthatósági engedélybe a minimum 13 méteres takarás, amit aztán, főként gazdaságossági okokra hivatkozva lecsökkentettek X méterre.

Üdvözlettel, B. Sz….

Szükségtelen zavarás építkezéssel - Szakma - Ügyvédvilág

				Szükségtelen zavarás építkezéssel - Szakma - Ügyvédvilág Ha az ingatlan tulajdonosa elfogadja, hogy melyik az az építési mód, ami a környék lakosságának csak a szükséges zavarást okozza, és ennek megvalósítását...
				Auf ugyvedvilag.hu anzeigen

Válasz:

feladó: LAKSZ  <lakszcsoport@gmail.com>

címzett: Sz….B….. <sz……@yahoo.de>

másolatot kap: ……..

dátum: 2015. november 24. 9:02

tárgy: Re: érdekes olvasmány de sajnos csak kártérítési perben van értelme

Kedves Sz……!

Álláspontom szerint a helyzet még ennél is súlyosabb, mert az építő (beruházó, a magyar állam, a fővárosi önkormányzat) a négyes metró nyomvonalán lévő telekingatlanoknak (telkes épületingatlanoknak) nem volt a tulajdonosa.

a., A föld méhének kincsei a magyar államot illeti meg, de ez csak a kitermelési jogosultságot biztosítja számára (mellesleg a környezeti hatástanulmányban leírtak szerint, a nyomvonal földrétegeiben "kitermelhető" ásványi vagyon nincs), mindemellett a tevékenység célja nem a "föld méhének kincsei" kitermelése volt, hanem egy építkezés, azaz nem "kitermeltek", hanem "beépítettek".

b., Az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazott olyan bejegyzéseket, amely a tulajdonosok terheként építési jogot biztosított volna bárkinek a telekingatlanok földterületének mélyebb rétegeiben, azaz a telkes lakóházingatlanok alatt. (Kisajátítási eljárásokat nem folytattak le.)

c., A telekingatlanokra korábban épített lakóépületek nem létezhetnek az épületek tömegét tartó földtámaszok nélkül, így az épületek terhelési kúpjaiként ábrázolható (számítható) földtámaszok a lakóépületek elválaszthatatlan részei. A 4-es metró megépített alagútjai sok lakóépület esetében e földtámaszokba hatoltak, így ezekben az esetekben a meglévő lakóépületek szerkezeti egységét (stabilitását) a tulajdonosok hozzájárulása (adott esetben tudomása) nélkül megbontották. Ennek ellenére, érintettekként a 4-es metróra kiadott létesítési engedélyt számukra nem küldték meg, azt ügyfélként nem véleményezhették, kifogásokat nem tehettek és (az engedély ismerete hiányában) nem fellebbezhették meg. A jogorvoslati lehetőségtől e tulajdonosokat megfosztották.

d., A telekingatlanokra korábban épített lakóépületeket annak tudatában tervezték és építették meg, hogy az épületek tömegét az épületek alatti földtámaszok stabilan tartják, így az épületek alapjait és tartószerkezeti részeit erre alapozva tervezték és  építették. Szinte bizonyos, hogy ezen épületek többségének alapjai sávos kialakításúak, anyagában pedig föld és zsaluzat közé öntött úsztatott beton, esetleg (elvétve) faragott kövekből rakott sávos kőalap. Ezekben a betonsávokban vasalással történő szerkezeterősítés nem lelhető fel, adott esetben a pincefödémek részeként elhelyezett vasbeton gerendázat elmozdulására ható erők kiváltására sem. 

f., A telekingatlanokra korábban épített lakóépületeket úgy tervezték, hogy a talaj (az alapok) irányából érkező folyamatos zaj és rezgés elleni szigetelést (tompítást jelentő anyagokat) nem építettek be. 

Mindenesetre a hivatkozott írás érdekes, de - úgy gondolom - kizárólag anyagi kártérítéssel (az eredeti zajmentes állapot visszaállítása nélkül) senki nem lenne elégedett. 

Üdvözlettel

(it)

... és a bíróság >
"Az elsőfokú bíróság az alperest az igazságügyi szakvélemény alapján kártérítés fizetésére kötelezte."
"Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az ítélőtábla a döntésével és annak jogi indokaival is egyetért, ..."

(Forrás: „Szükségtelen zavarás építkezéssel”, Ügyvédvilág.hu - 2015. 11. 11. 9:00)