Mátyás király adjon igazságot és megvilágosodást Colleen Bell számára … avagy az USA felpiszkálta a tűzet, s az most Európát égeti …

Mátyás király adjon igazságot és megvilágosodást Colleen Bell számára …avagy az USA felpiszkálta a tűzet, s az most Európát égeti …

Jegyzet

Colleen Bell nagykövet asszony „Erősebb hidat építünk” című, a Corvinus Egyetemen 2015. október 28.-án elhangzott beszédéhez

(Hivatkozás: http://hungarian.hungary.usembassy.gov/bell_10282015.html)

Tisztelettel és az ezer éves és sokszor balsorsú Magyarország tiszteletének megőrzése érdekében, nem lehet eltekinteni Colleen Bell amerikai nagykövet megszólalásában fellelhető visszásságok jelzésétől.

Ha már kinevezték, akkor egy év alatt annyira felkészülhetett volna a nagykövet asszony – beszédének fogalmazója -, hogy vagy „Matthias Corvinus” vagy „Corvin Mátyás” a helyes név, mert az mindegy, hogy latinul és németül vagy magyarul nevezi meg Hunyadi Mátyást, de ezt tegye helyesen és ne keverje a nyelvek szerinti megnevezést. Főleg ne tegye ezt akkor, amikor az ország egyik - különösen nagy tiszteletnek örvendő - történelmi alakját, Mátyás királyt említi.

Colleen Bell beszédének tartalma egyébként részben nagyon is sematikus (akár előre is borítékolható volt), részben pedig egyértelműen az USA közép-európai befolyásának erősítésére (azaz a világhatalmi törekvésére) koncentrál, de ezt beszéljék meg inkább Putyinnal, hagyják ki Magyarországot ebből a „ki az erősebb” nyilatkozati birkózásból, függetlenül attól, hogy ez Kerry külügyminiszternek vagy Obama elnöknek mennyire fontos vagy sem. Önmagában ezért, talán nem is kellene véleményt nyilvánítani e beszédről, ha tartalmában nem lenne néhány olyan megfogalmazás, amely visszatetszést keltő.

Az igencsak fura, hogy beszédében a „tisztelet szellemére” hivatkozik, holott azt inkább „megadhatta” volna. De visszatetsző, álságos a nagykövetnek a „támogatja az Iszlám Állam elleni küzdelmet” megfogalmazása, mert azon Iszlám Állam elleni küzdelmet támogatjuk (immár kényszerűségből), amely az USA közvetett és közvetlen működése következtében jött létre és erősödött meg. Az „Arab Tavasz”, az Iszlám Állam létrejötte, megerősödése és a klímaváltozás következményeként kell most a tömeges migrációval és a terrorizmus várható megjelenésével is szembesülnünk.

Az USA felpiszkálta a tűzet, s az most Európát égeti …

Az sem igazán őszinte, ahogyan Collen Bell a „magyar energiabiztonságról” ejt szót, mert nem az atomenergia veszélyére vagy veszélytelenségére hívja fel a figyelmet, hanem lényegében Oroszország piaci versenyszokását kritizálja, mint akinek „savanyú a szőlő” …

A dekarbonizációra utalását pedig inkább elhagyhatta volna, ha az általa képviselt USA már volt olyan szemérmetlenül önző, hogy a „Kiotói Jegyzőkönyv” aláírását két évtizede megtagadta. Ráadásul, most meg a „Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségi Megállapodás”-t (TTIP) – beleértve a GMO termékeket és a sajátos „üzleti kárrendezési elbírálást” - erőlteti a „pofozkodó ember” által képviselt Európára és sajnos Magyarországra is.

Önmagában Colleen Bell azon állítása, hogy „1989 óta több mint 9 milliárd dollár értékű amerikai befektetés történt Magyarországon” nem pontosan mutatja a helyzetet, mivel azt nem teszi hozzá, hogy - ezzel szemben - hány milliárd dollárt vittek ki ugyanezen amerikai (többségében „off shore” hátterű) befektetők. Talán azért is aggódnak - az adózási és szabályozási környezet stabilitása miatt – a befektetői, mert némileg korlátozódik a korábbi extraprofit, s vélelmezhető, hogy ezért olyan fontos a TTIP sajátos „kárrendezési elbírálási módszere” elfogadtatásának erőltetése is.

Az ’56-os forradalom megemlítéséhez pedig annyit érdemes hozzáfűzni, hogy ideje lett volna a nagykövet asszony részéről (az állama képviseletében) egy kis „önkéntes hamuszórás a fejére”, mert pont ’56-ban hagyták cserben Magyarországot (Szuez, az angol-francia és egyiptomi konfliktus és USA érdekei kedvéért), azaz akkor nem voltunk az USA számára fontosak, csak most szeretné közelebb pozícionálni a hatóerejét az oroszokhoz. Tisztelettel jelzem, hogy közel hat évtizedet megkéstek …

Említésre érdemes, mert kicsit mókásnak tűnik – függetlenül attól, hogy mi van vagy mi nincs Magyarországon -, hogy olyan állam (volt filmproducere) aggódik a „korrupció elleni globális küzdelem” magyarországi helyzete miatt, amely államban a nemzeti bank magántulajdonban áll és a „dzsentlemanus”-t – mint helyi kortünetet – is filmre vitték …

Colleen Bell nagykövet asszonynak addig talán hagynia kellene a magyar problémák miatti nyilvános kritikákat inkább a magyarokra, amíg otthon is, a közel-keletei tevékenységük miatt is és a környezet- és klímavédelemben is van elég pótolni- és/vagy tennivalójuk. Könnyebb és őszintébb lenne a "hídépítés" is.
Szóval, köszönjük, de tudjuk, hogy van mit jobbítani országunkban, mi sem vagyunk cél nélküliek. Tudjuk, hogy nekünk is van tennivalónk és kritikusunk is elég ...

Ignéczi Tibor

LAKSZ

2015.10.30.

TTIP, de Magyarországnak mi ebben a szuper?

TTIP, de Magyarországnak mi ebben a szuper?

Orosz Mártának a HVG oldalain megjelent 2015. október 26.-ai 

„A külügy sincs elszállva a szupermegállapodástól” című írásához”

(http://hvg.hu/itthon/20151026_A_kulugy_sincs_elszallva_a_szupermegallap)

Érdekes híradás jelent meg a HVG elektronikus szerkesztőségi oldalain egy - az USA és az EU közötti tervezett szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó - „kiszivárogtatott külügyminisztériumi háttéranyag”-ról, amely a magyar állampolgárok érdekeinek védelmét (védhetőségét) igencsak befolyásolhatja.

A KüKüm (Külgazdasági- és Külügyminisztérium) hivatkozott (de nyilvánosságra nem hozott) háttéranyaga szerint: Nincs reális veszély, hogy a TTIP (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség) a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét veszélyeztesse, mert ennek tárgyalására az Európai Bizottságnak nincs hatásköre, másrészt az Alaptörvény előírja a GMO-mentességet, azaz „értelemszerűen nem támogatnánk egy olyan megállapodás megkötését, mely az Alaptörvény e rendelkezésének módosítását igényelné“.

Mindez azonban nem zárja ki - a későbbi időszakban - az Alaptörvény esetleges (kényszerű) módosítását, de azt sem, hogy az Európai Bizottság mégis tárgyaljon erről, mert a közös kereskedelempolitika az Európai Bizottság hatásköre. Az pedig már megtapasztalt tény, hogy – a jelenlegi uniós döntéshozói rendszerben - az Európai Bizottság ott és akkor „vezeti orránál fogva” bármelyik tagországot, amikor ez (akár a bizottsági képviselők és az uniós bürokrácia személyes) érdekében áll.

Az írásban felvetettek közül, legalább ekkora probléma a közszolgáltatások piaci liberalizációja, amellyel a magyar lakosság – vélelmezhetően – ismét olyan hátrányos helyzetbe kerülhetne, mint amelyet a magyar közszolgáltató cégek korábbi elkótyavetyélése okozott. Az pedig már mindenki számára világos kell legyen, hogy az ivóvízbázishoz való hozzáférés és az erre épülő szolgáltatás a III. évezred folyamatosan és hatványozottan növekvő értékű vagyoneleme, amely a jövőben meghatározza egy-egy állam világgazdasági potenciálját.

A külügyminisztériumi háttéranyag azon meglátása, hogy TTIP a magyar munkavállalók számára is könnyebb lehetőséget nyújtana az USA-ban történő munkavállalásra mindaddig nem fogható fel kedvező feltételként, amíg a Magyarországon ingyenesen és/vagy állami támogatással képzett „szürke állomány” külhoni munkavállalására (vagy kivándorlására) vonatkozóan a képzési költségek – jövedelemadó jelleggel történő - „visszafizetése az adott képző intézetek felé” nem rendezett.

A jelenkori magas képzettséggel rendelkezők többsége az államtól (vagyis az állampolgároktól) egy „le nem írt” szerződéssel jelentős mértékű hitelt kapott arra, hogy a képzettségekből eredő tudásával szerzett jövedelméből az ország gazdagodását gyarapítsa.

Azaz másként fogalmazva, e magasan képzettek megszerzett tudása az állampolgárok közös „befektetése”, amelyet nem lehet egy TTIP-szerű (titkosan és globális tőkecsoportok érdekei szerint megfogalmazásra kerülő) egyezménnyel a magyar állampolgároktól, mint „szürke állomány fejlesztő befektetőktől” – ellentételezés nélkül elvenni.

A globális hatókörű tőkecsoportok érdekeltségét mutatja és egyáltalán nem fogadható el, hogy a TTIP hatálya - a beruházásvédelem területén belül - a külföldi beruházók és államok közötti speciális vitarendezési eljárásra (ISDS) is kiterjedjen.

Ezzel egyébként egy-egy globális hatókörrel és jelentős tőkével rendelkező befektetői csoport „közép-európai országokat juttathat csődbe” és/vagy „tüntethet el a XXI. század gyarmatosítási módszerével” és „süllyesztheti le a nemzetek polgárait a multikulturális és hontalan bérrabszolgák közé”.

Béke porainkra ...

Ignéczi Tibor

LAKSZ

2015.10.27.